Hogyan lehet sikeresebb a magvetésünk?
Olyan zöldségnövények fenntartásával foglalkozunk, melyek - úgy gondoljuk- mai felfordult világunkban egyre nagyobb figyelmet kell, hogy kapjanak. Régi, esetleg elfeledett vagy félvad, ehető vad növények ezek, melyek tőlünk a termesztés, begyüjtés, felhasználás és magfogás alatt is nagy alázatot, odafigyelést kapnak. Magjaikat éppen azért terjesztjük, mert bízunk abban, te is felfigyelsz majd rájuk. Csomagjainkban kipróbálási mennyiséget találsz, éppen ezért sem mindegy, sikerül e úgy elvetned, hogy minél több kikeljen, és szép fejlett növénnyé cseperedjen. Bíztatásként szeretnénk elmondani, hogy mi a saját magjainkat vetjük vissza évről évre kiemelkedő eredményekkel!
Ezzel az írásunkkal segíteni szeretnénk abban, hogy minél eredményesebben tudj te is dolgozni velük!
A magok a virágban vagy a kifejlődött termésben alakulnak ki, majd szép lassan elérik fejlettségük maximumát, miközben a virág elhervad, a termés elszárad. Ez a méretbeli fejlődés csak az első lépés, de ezek után még egy belső, minőségi fejlődésben éri el a mag teljes érettségét, csírázóképességének maximumát. A magok egy ideig megőrzik ezt a képességet, majd idővel szépen lassan hanyatlani kezd bennük.
Ideális tárolási feltételekkel tovább megőrizhetjük magjaink csírázóképességét.
Ha a beérett magot kellően megszárított állapotban tárolni szeretnénk, akkor fontos, hogy hűvös helyen (10-15 °C-on),légmentesen zárt tárolóba helyezzük úgy, hogy a benne maradt levegő a magtérfogatnak kb. 1/8-1/10 része legyen. Ebben az esetben a mag elhasználja az oxigén javát, és feldúsul a co2 körülötte, mely másodlagos magnyugalmat okoz.
Mitől alakulhat ki még magnyugalmi állapot?
A tárolás ezen tartós formája mellett hasonló állapotba kerülhetnek a magok, amikor túl mélyre kerülnek a talajban, és ennek hatására ugyancsak nyugalomba kerülnek (talaj magbank). Ezt elfekvésnek nevezzük.
A magok élettanában léteznek olyan belső tényezők (pl.: csírázásgátló anyagokat termel, átjárhatatlanul vastag a maghéj), melyek kiválthatnak bennük egy nyugalmi állapotot. Ilyenkor életfolyamataik lelassulnak, és hiába kerülnek megfelelő talajba, hiába kellően nedves, meleg a közeg, mégsem csíráznak ki. Valamilyen hatásnak kell bekövetkeznie a mag "felébredéséhez". Ez sok olyan vad növényre jellemző, melyek ősszel elszórják magjaikat a természetben, de azoknak nem szabad kicsírázniuk, meg kell várniuk a tavaszt, és kell egy hideg- vagy fagyhatás, mely feloldja a magnyugalmat bennük.
Háziasított növényeinknél a nemesítés során kiválogatással megpróbálták kiiktatni ezt a tulajdonságot, de azért tudunk olyan kevésbé nenesített zöldségfélékről, melyeknél előfordul. Ilyen például a kerti laboda, mely igényli a hideghatást. A petrezselyem esetében a magokat pár napig nedves homokban tartva a csírázást megakadályozó anyagok kioldódása megtörténik.
A csírázás dinamikája (vitalitás) és az azt befolyásoló tényezők
Kevés magból kiindulva érdemes nagy figyelmet szentelni a magok elindításához. Régebben többször előfordult, hogy a palántanevelés céljából cserépbe helyezett magok nem keltek ki a talajból. Utólag már nehéz kideríteni, mi lehetett a baj, így ezt azzal küszöböljük ki, hogy kávéfilter papírba (feliratozva, nedvesítve, zacskóba téve) előcsíráztatjuk a magokat, és csak azokat a magokat tesszük cserépbe, melyek csírázásnak indultak.
Amíg a növény eljut az első levél kineveléséig, a növények egy nagyon kritikus időszakon mennek keresztül. A magban található (az előző szezonban magba épült) szik tápanyagraktárát használja fel ebben az időszakban. A mag öregedése révén a csírázási sebessége csökken, a növénynek sokkal több időre van szüksége, hogy egyik fejlődési állapotból a másikba eljusson. Ha a mag már nem rendelkezik csírázásának maximumával, akkor még inkább az a célunk, hogy ebben az időszakban minél több segítséget nyújtsunk ahhoz, hogy csírázása a lehető legjobb dinamikával menjen végbe. Ezt szabadföldben sokszor nehéz megfelelően támogatni, ezért sok növénynél alkalmazunk fóliában történő előnevelést.
Alább sorba vesszük azokat a külső hatásokat, melyekre oda kell figyelnünk:
Rossz talajviszonyok visszatarthatják a mag fejlődésének ütemét, például tömör talajállapot vagy mélyebb vetésmélység stb. Érdemes komposzttal tőzeggel, perlittel javítani az ültetőközeg állagát.
A hűvösebb hőmérsékleten (talaj- és légköri hőmérséklet) vontatottá válik a csírázás például a melegigényeseknél (tök, uborka, bab) . Ezt sresszként élik meg.
A nedvesség hiánya a száraz magban nem okoz kárt, de amint vizet vesz fel, és elindulnak az alapvető élettani folyamatai, onnantól kezdve a szárazság és a túl sok víz (levegőtlen állapot) is a pusztulásához vezethet zsenge növényeinknek.
A sekélyen vetett, lassan csírázó fajok pl. zeller, petrezselyem, bazsalikom esetében párásítást alkalmazhatunk. Fóliával vagy üveglappal letakarva tartjuk fenn a párás közeget.
Előnevelésnél a leghatékonyabb öntözési mód az ültetőközegek tálcás vagy kádas alulról öntözése. Fölülről öntözve a felszín kimosódik, vagy iszapolódik, mely tömörödéssel, mohásodással járhat.
Szabadföldön lehet kelesztő öntözést alkalmazni vetés előtt a vetőbarázda belocsolásával. Segítséget nyújthat a magok vetés előtti beáztatása 8-12 órára. Mindkét esetben kiküszöböljük a víz gyors elpárolgását, hiszen betakarjuk földdel. Ezután még alkalmazhatunk vetés utáni kelesztő öntözést a vetésre. Többszöri alkalommal permetszerűen juttassuk ki a vizet kisebb adagokban.
Az öntözés időzítése is fontos! Tavaszi időszakban napközben öntözünk, amikor már felmelegedett kicsit a környezet. Nyáron pedig inkább a délutáni/kora esti időszakban, hogy jobban hasznosuljon a hűvösebb éjszakai órákban. Ehhez állott langyos vizet használjunk! Arra is figyeljünk oda, hogy ha kénytelenek vagyunk felülről öntözni, akkor se feltétlenül a növényt öntsük nyakon, hanem a talajra menjen a víz.
A kórokozók és kártevők előszeretettel károsítják, pusztítják növényeinket. A kártevők rágása, szívogatása (pl: levélbolha, meztelencsiga) is vontatottá teszi a növények fejlődését, és nagyobb sérülések akár az életükbe is kerülhet, hiszen tartalékaik kimerülőben vannak, és csökken a fotoszintézisre alkalmas levélfelületük, amely révén tápanyaghoz juthatnának. Szikleveles állapotban a zsenge szövetű növényeket gombaferőzés is megtámadhatja, ilyen a palántadőlés jelensége, mely egyik napról a másikra az életét követeli növényeinknek. Fóliás környezetben jól működik ennek megelőzésére a tölgyfakéregből vagy mezei zsurlóból főzőtt tea megfelelő hígításban használva.
Az első valódi levelek kifejlődésének időszaka
Nagyon fontos palántáink immunrendszerének edzetése, erősítése. Ezt gyógynövényes erősítő levek rendszeres használatával érhetjük el. Leggyakrabban a nagy csalán, a pitypang és fekete nadálytő erjesztett levét használjuk megfelelő higításban öntözésként.
Kiültetés előtt pár hétig elengedhetetlen a külső környezethez szoktatás. A fólia bizonyos mértékben megszűri a napsugarakat, ezért is fontos, hogy kezdetben rövidebb időszakokra, majd egyre növelve azt kihelyezzük a cserepes növényeinket közvetlen napfény hatása alá, de nem a legforróbb időszakban.
Egy-egy locsolás kihagyása a bőrszövetek és belső szövetek erősítését segíti, mely nagyon fontos a betegségekkel, kártevőkkel szembeni harcban, hiszen a kórokozók, rovarok is válogatnak, és előnyben részesítik a könnyebben megszerezhető táplálékot.
Tűzdelés mint lehetőség és veszélyforrás egyben
Vannak növények , melyeket sűrűn vetünk tálcába például helytakarékosság miatt vagy mert nem vagyunk biztosak a kelésében, ezért bővebben vetjük a magot. Ezeket a növényeket 2-4 leveles állapotban külön cserépbe átültetjük, hogy nagyobb helyet biztosítsunk számukra a további fejlődéshez. Ezzel a művelettel a növényt egyben gyökérfejlődésre is serkentjük.
Egyes fajok, mint a káposztafélék, fűszer- és gyógynövények, zeller, stb. jól viselik a tűzdelést. Az uborka és más érzékenyebb fajok nem viselik el az áttűzdelést, és a földlabdás átültetést is csak akkor, ha a földlabdát még nem nőtte túl a gyökere. Ellenkező esetben könnyen visszaesnek.
A cserépbe áthelyezett növényeket pár napig árnyékos, nem túl meleg helyre kell helyezni, amíg gyökere újból kialakítja aktív kapcsolatát a talajjal. Ellenkező esetben elpusztulhat, mert gyökere nem tudja az utánpótlást biztosítani a levél által kipárologtatott víznek.
Eljutottunk a kiültetésig!
A kiültetésnél a legideálisabb állapot, ha a gyökér nem nőtt túl a tápközegen. Melegigényeseknél a hőmérséklet is nagyon fontos, ahogy már ezt korábban is említettük.
A kiültetés időpontját tekintve éghajlat változása miatt nagyon körültekintőnek kell a jövőben lennünk. A szakkönyvek adatai már nem alkalmazhatók megbízhatóan. Támaszkodjunk inkább a növény szükségleteinek ismeretére és az aktuális időjárás-előrejelzés tendenciáinak követésére.
A kiültetett növényt kezdetben érdemes többször alaposan belocsolni, segíthetjük őket a korábban említett erjesztett levekkel is. Figyelmünk később sem lankadhat, rendszeres felügyeletünket, gondozásunkat igénylik. Mindig előfordulhat olyan tényező, mely gyors megoldást igényel, hiszen elég egy talajban élő állat gyökérkóstoló hadművelete, vagy hangyák építő munkája, egy vakond járatának révén légüres térbe kerülhet a gyökér stb. De mindezt az odafigyelést meghálálják növényeink szüretelhető ízletes "terméseikkel".
Reméljük, számos olyan gondolattal segítettük az olvasókat, melyek eredményesebbé tehetik a magokból egészséges növényeket nevelni. Ha úgy érzed, hogy kellően körüljártuk a témát, és már bátrabban belevágnál a magok beszerzésébe, akkor mindenképpen látogasd meg facebook oldalunkat, ahol ősszel és tavasszal is közreadjuk aktuális ajánlati maglistánkat. Keresd a kiemelt bejegyzések között! Ide kattintva meg is nézheted!
zűnt a „modell” státuszom, fellélegezve és kissé kiégve 2002 körül naturalista lettem. A vegyszeres kozmetikumok világától próbáltam teljesen eltávolodni, és még a natúr kozmetikumok kapcsán is negatív érzéseim támadtak. Hiszek a természetesen szép öregedésben, és nem hiszem, hogy a kozmetikumokkal az állandó fiatalság illúziójának fenntartására kellene törekednünk. WILHELM PELIKAN „A hét fém” című könyvében azt fogalmazza meg, hogy az ember életében a delelő Nap ereszkedő folyamatba kezd, melynek során sok asztrális energia szabadul fel bennünk. Ezek lebontó hatásúak a szervezetre nézve. De ha ezt az asztrális energiát a tudásunk bölcsességgé alakitására forditjuk, akkor várható a szép öregedés folyamata.
Remélem, eljön az az idő, amikor az emberek nagy része nem azért fog kozmetikumot használni, hogy leplezze korát, hogy álarc mögé bújjon, hanem hogy ezzel tudatosan segítse hármasságának kapcsolódását, harmónizálását, szellemi fejlődését és ennek mellékhatásaként természetes szépségét is ápolja. Bízom benne, hogy az ennek megfelelő készítmények is megszületnek majd, ha eddig nem lettek volna.
